Ipar 4.0

Ipar 4.0, azaz a negyedik ipari forradalom

A történelem során lezajló ipari forradalmak alapvetően változtatták és határozták meg az emberiség fejlődését gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból egyaránt. Az 1760-as évektől az 1840-es évekig tartó első ipari forradalom a gőzgépek megjelenésével beindította magát az iparosodást és az urbanizációt. A második ipari forradalmat az 1870-es évektől számítjuk az első világháború kitöréséig, ebben az időszakban terjedt el a tömegtermelés. Nagyot ugorva az időben, a 20. század végén kezdődött a harmadik ipari forradalomként ismert nagy ívű digitális fejlődés, amely a szuperszámítógépek alkalmazásában csúcsosodott ki, és ezt követte a napjainkban is zajló negyedik ipari forradalom, az ipar 4.0, amelynek a nagyon leegyszerűsített lényege az intelligens automatizálás. Az ipar 4.0 technológiái, például a mesterséges intelligencia vagy a génszerkesztés kiléptek a tudományos-fantasztikus irodalom keretei közül, és átjárhatóvá tették a fizikai, a biológiai és a digitális világ határait.

Ipari forradalom alakulása

Az ipar 4.0 globális hatásai

A digitalizáció vívmányaira épülő negyedik ipari forradalom az élet szinte minden területére egyre érezhetőbben kihat az egészségügytől kezdve a biztonságtechnikán át egészen a termelésig, célja pedig minden esetben a hatékonyság maximalizálása. Ebben a törekvésben elmosódnak a fizikai határok, ahogy a korábbi sarokpontok is átértelmeződnek. Bizonyos szegmensekben mind kevesebb szerep jut a humán erőforrásnak, amelynek helyébe az egymással kommunikáló, adott esetben akár döntést hozni is képes gépek lépnek. A létrejövő kiberfizikai rendszerek egyre hatékonyabbak, alkalmazkodóbbak, megbízhatóbbak és biztonságosabbak, a termelés jövőjének pedig az úgynevezett intelligens gyárak tekinthetők, ahol a termelés hatékonyan, rugalmasan, olcsón és gyorsan zajlik még az egyedi, kisszériás termékek esetében is a hálózatba kapcsolt okos eszközöknek köszönhetően.

Az ipar 4.0 alapelvei, megoldásai, fogalmai

Machine-to-Machine (M2M), vagyis a gépek közötti adatcsere, kommunikáció emberi közreműködés nélkül. A gép adatot gyűjt, továbbít, amit az M2M rendszer kiértékel és reagál rá.

Internet of Things, azaz a dolgok internete, ami lényegében egyet jelent a hálózatba kapcsolt intelligens eszközökkel: egy eszköz felismeri az információt, amit az internet alapú hálózaton kommunikál egy vagy több eszköznek. Ezek az eszközök beépített érzékelőkkel vannak ellátva. Az IoT-vel összefüggésben számos okos dolog lehet ma már ismerős: okos otthonok, okos gyárak, okos városok.

AI (artificial intelligence), vagyis a mesterséges intelligencia lényegében egy szoftvertechnológia, amely emberi beavatkozás nélkül reagál a környezeti behatásokra, és ennek megfelelően önmagát fejleszti. Nagyban támaszkodik a big data néven ismert fogalomra, ami a hatalmas méretű és komplex adatállomány feldolgozását jelenti.

Felhőalapú számítástechnika (cloud computing), amely a bárhol-bármikor-bárkivel típusú kapcsolatteremtést teszi lehetővé.

Ahhoz, hogy egy adott projektről vagy folyamatról kijelenthető legyen, hogy az ipar 4.0 korszakában sorolható, a következő követelményeknek kell megfelelnie: a gépek, eszközök kapcsolódnak és kommunikálnak egymással; a gyártási folyamat során nagy mennyiségű, átlátható információ gyűjthető, ezek alapján történik a döntéshozatal és az optimalizálás; technikai segítségnyújtás az ember számára a döntéshozatalban és a veszélyes feladatokban – gondoljunk a kollaboratív robotra; a rendszer képes legyen önálló döntéseket hozni, és azokat önállóan végrehajtani.

Ipari-forradalom képekben
Ipari forradalom egyszerűen

Az ipar 4.0 nagyon leegyszerűsített lényege

az „intelligens automatizálás”. Célja minden esetben a hatékonyság maximalizálása, ennek köszönhetően kevesebb szerep jut a humán erőforrásnak, nem csak a fizikai, de a szellemi részfeladatok terén is.Helyébe az egymással kommunikáló, adott esetben akár döntést hozni is képes gépek lépnek. Az így létrejövő gyártórendszerek egyre hatékonyabbak, alkalmazkodóbbak, megbízhatóbbak és biztonságosabbak, a termelés jövőjének pedig az úgynevezett intelligens gyárak tekinthetők, ahol a termelés hatékonyan, rugalmasan, olcsón és gyorsan zajlik még az egyedi, kisszériás termékek esetében is a hálózatba kapcsolt okos eszközöknek köszönhetően.

 

Ahhoz, hogy egy adott projektről vagy folyamatról azt mondhassuk, hogy az ipar 4.0 korszakába sorolható, a következő követelményeknek kell megfelelnie:

  • a gépek, eszközök kapcsolódnak egymáshoz és kommunikálnak egymással
  • a gyártási folyamat során nagy mennyiségű, átlátható információ gyűjthető, s jellemzően ezek alapján történik a döntéshozatal és az optimalizálás
  • technikai segítségnyújtás az ember számára a döntéshozatalban és a veszélyes feladatokban – a rendszer képes legyen önálló döntéseket hozni, és azokat önállóan végrehajtani (például skálázni a termelést).

Figyelem!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy tudomásunkra jutott, hogy a mai napon BC Engineering névvel, a B&O Kft. címével vírust tartalmazó leveleket küldtek ki ismeretlenek. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a B&O Kft. semmilyen kapcsolatban nem áll a levelek küldőjével. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy értesüléseink szerint valaki visszaél a B&O Kft. adataival. Kérjük, legyenek óvatosak, és minden kapcsolódó ügyben kizárólag a hivatalos B&O Kft. csatornáin keresztül vegyék fel velünk a kapcsolatot.

Köszönjük megértésüket és együttműködésüket!